A foglalkozásokon az óvodát megelőző korosztály zenei neveléséhez kapnak mintát a szülők, a kodályi elvek alapján. Élő énekszóval vesszük körül a gyerekeket, a legértékesebb zenei anyagból, „tiszta forrásból” merítve. |
|
Mikor is kezdődjék a kisgyermek zenei nevelése? Kodály erre így válaszolt: „…kilenc hónappal a születése előtt. Tovább mennék: nem is a gyermek, az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”
Kodály ezzel arra gondolt, hogy minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött gyermeke számára is énekelnie, mondókáznia, fontos az édesanya zenei műveltsége.
Ehhez jó, ha ismer olyan gyerekdalokat, ölbeli játékokat, magyar népdalokat és egyéb énekelhető zenei anyagot, ami ízléses, nem „selejt”, ennek a korosztálynak való, amivel elkezdődhet a zenei nevelés a családban.
lap tetejére>>
|
Miért énekeljünk a gyerekeknek?
Az egyik cél a közös éneklés, a játék élménye.
Cél természetesen az is, hogy a kicsiknek fölkeltsük az érdeklődését az éneklés iránt, kedvet ébresszünk az önkéntes utánzásra. Érzékennyé, fogékonnyá tegyük őket a jó zene, a művészet iránt már ebben a korai életszakaszban. Eközben elindul egy olyan fejlődés is, ami ennek a korai zenei nevelésnek köszönhető. A mozgásos-énekes játékok közben fejlődik a kisgyermek valamennyi zenei képessége (a ritmusérzék, zenei hallás, éneklési készség, zenei kreatívitás, zenei formaérzék stb.). Sőt, működik a zene úgynevezett transzfer hatása is. Elsősorban nagyon erős érzelmi nevelő-fejlesztő hatása van az éneklésnek, de a zenei nevelés kedvezően hat a mozgásfejlődésre, a beszédfejlődésre, emlékezetre, a figyelem, képzelet fejlődésére, jól alakítja a szocializációt.
Ugyanakkor a foglalkozásokon nem cél a direkt fejlesztés de a légkör hatására, valamint az otthoni énekes-helyzetek hatására a fejlődés magától megtörténik, miközben a kisgyermek örül, játszik.
A hazai zenei nevelési elveink szerint válogatott dalanyag megismerteti a gyerekekkel zenei anyanyelvünket, saját zenei kultúránk alapjait, ezzel együtt kezd kialakulni a nemzettudat.
Kodály így ír erről: „Az általános zenei lélekfejlesztés mellett a zenében a magyarrá nevelésnek olyan eszközét bírjuk, amit semmi más nem pótol… a tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv… A második talpköve a zene.”
lap tetejére>>
|
Mi a célja a foglalkozásoknak?
Elsődleges cél, hogy az édesanyák egy olyan dalanyagot tanuljanak meg, amit örömmel énekelnek, amit szivesen vesznek elő a családban és közös, otthoni ének, játék születne meg belőle. Ennek hatására, ez a kicsik „lelki táplálékává” válna.
Fontos, hogy a foglalkozásokon jól érezze magát anya és gyermeke.
Szeretettel várunk a foglalkozásra minden olyan anyukát, apukát, nagyszülőt, aki szívesen énekel, játszik együtt a kicsinyekkel, oldott, szeretetteli légkörben.
Aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben, és segítségre, vagy az énekléssel kapcsolatban kialakult gátlásainak feloldására vágyik egy közösségben.
lap tetejére>>
|
Hogy valósul meg mindez a foglalkozásokon?
A foglalkozások légköre oldott, felépítése, tartalma előre tervezett, de alkalmazkodik az adott helyzethez.
A dalokat, mondókákat sokat ismételjük a foglalkozáson belül, de hétről hétre is visszatérünk a régebbiekre. Így az édesanyák könnyen megtanulják azokat. Ezért bárki, bármelyik foglalkozásra bekapcsolódhat. A cél, hogy az édesanya fejből tudjon énekelni, mert így tudja igazán bensőségessé tenni a játékot gyermekével. Az énekszó, a közös ölbeli játék így lesz a picik „lelki tápláléka”. Fontos, hogy a gyerekeknek nincs semmi feladatuk, nem kell semmit megtanulniuk. Ha van kedvük bekapcsolódnak egy-egy játékba. Ezek a foglalkozások akkor érik el végső céljukat, ha otthon folytatódnak, ha rendszeresen játszunk gyermekünkkel. A hatás nem várat sokáig magára, gyermekünk hamarosan velünk játszik, énekel. Annál nagyobb öröm nincs, mint amikor megajándékoznak minket egy-egy dallal, mondókával.
A foglalkozások 30 percesek.
lap tetejére>>
|
Néhány módszertani tudnivaló:
-
Három éves kor alatt nincs direkt tanítás. A foglalkozásokon csak felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zene iránt, zenei ingerekkel vesszük őket körül. A szülők mintát kapnak az otthoni énekléshez, játékhoz.
-
Sohasem hallgatunk gépzenét (Cd-t, magnót). A legfontosabb a személyes kapcsolat, az élő énekszó vagy hangszerjáték, mégpedig a felnőtté. Hiszen a célunk, hogy szorosabbá tegyük az anya-gyerek kapcsolatot, hogy a mamák olyan dalanyag birtokosai legyenek, amiben mindenki örömét leli a családban. Azt hiszem, nincs szebb dolog, nagyobb boldogság, mint amikor apa, anya, gyerek, nagyszülő együtt énekel vagy hangszeren játszik. Hangszeren mindig olyan dallamot játszunk, amit énekelve már többször hallott a kicsi gyermek, így könnyebben tudja követni.
-
A foglalkozásokon nem használunk ritmushangszereket, egyéb hangkeltő eszközöket. Ezeknek a használata ebben az életkorban csak zajt keltene. Megfogni sem, helyesen használni sem tudják a különféle ritmushangszereket. Mivel a gyerekeknek feladatuk nincs a foglalkozásokon, ezért nincs is szükség ezekre az eszközökre. Fontos a közös éneklés, a játék, a mozgás és, ha létrejön, a csend, ami gyakran spontán megszületik.
lap tetejére>>
-
Mik azok az ölbeli játékok? Kiss Árontól származik az elnevezés: ölbeli játék. Jelenti a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-lábjátékokat stb. Ő volt az, aki 1891-ben összeállította az első gyermekjáték-gyűjteményt. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr „dráma”. Kezdete van, fokozódik a feszültség, majd a végén egy csattanóval, örömteli oldódással zárul. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása jelenti számukra azt a katarzist, amit a felnőtt számára egy színdarab, vers, regény vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermek számára fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel élje át ezt az örömet.
-
Az ismétlésről. Fontos, hogy egy játékot, sokszor, egymás után ismételjünk. Az ismétlések célja, hogy a hangulat, amit egy ici-pici ölbeli játék kelt, kialakuljon és valamennyire tartós maradjon. Mire a gyermek felfogja, mi történik vele, a dalnak, játéknak már vége van. Ezért kell énekelni, mondani, játszani újra és újra. Az ötödik ismétlésnél már rájön, hogy ennek örülni lehet, észreveszi, hogy a végén valami huncutkodás lesz, ezért előre izgul, várja, tudja, hogy mi fog következni. Lehet, hogy mi már unjuk, de ő még mindig kéri: „még egyszer!”
lap tetejére>>
-
Milyen korú gyerekkel lehet jönni? Nincs alsó korhatár, mert a tanítás a felnőtteknek szól, ezért már várandós mamák is eljöhetnek, biztos, hogy hasznát fogják venni a foglalkozáson tanultaknak, ha megszületik a pici. A gyerekeket csak körbevesszük zenei ingerekkel, nem kell nekik semmit produkálniuk, csak „hallani”, azt pedig már a néhány hónapos magzat is tud.
-
Vannak olyan mozgásos ölbeli játékok, amit, ha van kedvük a gyerekeknek, együtt játszhatnak az édesanyjukkal. Ezeket inkább az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet megtenni. Általában fél éves gyerekekkel már jönnek az anyukák, egészen addig, amíg óvodába nem mennek. Bár vannak kiscsoportos óvodások is, akik még szívesen játszák a játékokat, hallgatják a dalokat.
- Egy foglalkozás díja családonként értendő. (Akárhány saját gyermek, illetve kísérő apuka, nagymama, nagypapa.)
lap tetejére>>
|
Forrás: www.ringato.hu ill. a módzsertani tanfolyam
|
|