A, a, a a farsangi napokban

Itt a farsang áll a bál avagy a farsangról pár szóban…

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe.

Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.
Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.

Álljon itt példaként egy farsangi népdal  😉

A, a, a, a farsangi napokban (népdal)

A, a, a, a farsangi napokban.
A farsangi napokban,
Legyünk mi is vígabban
A, a, a, a farsangi napokban.

A, a, a, a farsangi diákok.
A farsangi diákok,
Piros nadrágban járnak,
A, a, a, a farsangi diákok.

Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.
Mind asszonyok, mind lányok
Elöl bögyöt csinálnak
Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.

Gé, gé, gé, öregasszony gégéje.
Öregasszony gégéje
Sört, pálinkát bevenne,
Gé, gé, gé, öregasszony gégéje.

Ku, ku, ku, a kakas kukorékol.
Szeretem a taréját,
Jó metéltbe a nyakát
Ku, ku, ku, a kakas kukorékol.