Erdélyi mézeskalács
(A Praktika magazin 1997/3. számából) ez a recept nekem nagyon bevált.
A lényeg, hogy a hozzávalókat mindig alaposan 2x átszitálom. Rögtön dupla adagot szoktam csinálni, hogy elég legyen :))
Hozzávalók:
60 dkg finomliszt, 20 dkg porcukor, 2 kávéskanál szódabikarbóna, 1 kávéskanál fűszerkeverék (őrölt szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, gyömbér, ánizsmag), 2 tojás, 2 evőkanál puha margarin, 20 dkg méz
A porszerű hozzávalókat átszitáljuk és alaposan összekeverjük. A tojást, margarint és mézet jól kikeverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a lisztes keveréket. A tésztát jól kidolgozzuk, alufóliába csomagoljuk, és legalább egy napig hűvös helyen érleljük. (Hűtőbe szoktam tenni)
Formázás:
A tésztát kis részletekben nyújtjuk ki, kb. 2 mm vastagra. Kiszúróformákkal különféle figurákat vágunk ki. A figurákat egymástól biztonságos távolságra (különben összesülnek), vajjal kikent sütőlapra tesszük, és előmelegített (kb. 200 C) sütőben néhány perc alatt barnáspirosra sütjük. A figurák a sütés során kb. egyharmaddal nagyobbra híznak. Még melegen késsel lepattintjuk mindet a sütőlapról, és egymás mellé téve hagyjuk kihűlni. Ne rakosgassuk egymásra, mert összeragadnak. Némely figura összeillesztve szép, új alakzatot ad ki, és sütés után egyben is marad.
Díszítés:
A máz, 12 dkg (lehet 15 dkg is!) nagyon finom, átszitált porcukor, 1 friss tojásfehérje
A tojásfehérjét habbá verjük, közben fokozatosan hozzáadjuk a porcukrot. A máz akkor jó, amikor „szálat húz”. A mázat nejlonzacskóba töltjük, sarkába apró lyukat vágunk. Ezzel kész az íróka, máris díszíthetünk. Arra kell törekedni, hogy a szál ne szakadjon meg díszítés közben. A vonalakat bátran és lendületesen rajzoljuk, a zacskót egyenletesen nyomjuk.
A megírt süteményeket legalább 2 órát hagyjuk száradni. Hegyes tűvel kiszúrva, arany szállal fel lehet függeszteni őket a fenyőfára, ha megéri addig, hogy nem ette meg senki sem. :))
További receptjeim itt találod: http://mesireceptek.blogspot.hu/
Ahol az érintés kezdődik
